Az Argentin Tangóról...


Argentin tangó illusztráció

Az Argentin tangó a 18. század végén, 19. század elején Argentínában és Uruguayban pontosabban Buenos Airesben és Montevideóban keletkezett. A ma világszerte elterjedt tánc és zenei irányzat mozgásrendszerének alapvető jellegzetessége, hogy improvizatív, a zene ihletésére.

De mi is az a tangó? Nem több mint egy romantikus séta. Férfi és nő jár-kel az utcán, kézen fogva vagy egymásba karolva, összeölelkezve. Ez az alapmotívum, minden változás ellenére, máig megmaradt. Ebben a táncban a nő csábít és követ, a férfi hódít és vezet. Két önálló személyiség, akik megengedik maguknak, hogy vezetők és vezetettek legyenek.

A tangónak nagyon erős a „macho” karaktere, legalábbis a köztudatban ez terjedt el. Ellentmondást nem tűrő, határozott férfi. Ám egyidejűleg ő az, aki menedéket, biztonságot nyújt a nőnek, öleli őt, mialatt a nő a tánc során végig fölnéz rá, s élvezi a férfi védelmét. A férfi támaszt ad a nőnek, aki mellére simulva fejezi ki odaadását, érzékiségét és gyengédségét. Mondhatni a tánc alatt beengedi magába a férfit, s a férfi is befogadja magába a nőt. Nem elnyelni akarja a férfit és az nem legyőzni a nőt. Ha ez jól működik, az egész olyan, mint egy kölcsönös tiszteletben megszülető intimitás, mint egy véget nem érő ölelés.

Talán e napjainkban is népszerű táncstílust ezért kedvelik szerte a világon. Tiszta, klasszikus szerepek férfi és nő viszonyában.

Az argentin tangó ma sok százezer ember által kedvelt tánc és zene szerte a világban Buenos Airestől Tokióig, de nem volt ez mindig így…..

Születése a Río de la Plata folyó torkolata mentén elterülő két kikötővárosban: Buenos Aires és Montevideó külvárosaiban kezdődött. Kezdetben csak a kikötőnegyed lakói (portenók) hódoltak a tangó élvezetének. A felsőbb társadalmi körök mélyen megvetették, erkölcstelennek tartották ezt a XIX. század elején kialakult néptáncot. Az idő tájt az európai munkások tömeges bevándorlásának köszönhetően aránytalanul kevés nő (a lakosság 10-15%-a) élt Argentínában. Ezért a férfiak kezdetben egymással próbálták ki a mozdulatokat mielőtt felkeresték volna a hölgyek társaságát. E bevándorlók bizonyos csoportjai, részben azért, hogy valamiképp megteremtsék saját rétegidentitásukat és részben pedig azért, hogy otthonukká tegyék ezt az új helyet, keveredésük eredményeképpen különféle kulturális kifejezésmódokat hoztak létre.

Ezekből a kifejezésmódokból alakult ki a tangó, amit meglehetősen zárt és szigorú, jobbára csak a munkásság körében ismert szabályok jellemeztek. Egyéb közösségek nem értették a tangó lényegét, leginkább csak a tánccal, a prostitúcióval azonosították. Elterjedése a kétes származása miatt is bonyodalmas volt.

A tangó megítélésében akkor fordult a kocka, amikor az 1910-es évek táján a jól képzett argentin zenészek megérkeztek Európába, és elsősorban Párizsban megismertették a helyiekkel a hazájukból hozott ritmust és dallamokat. Az európai tangódivat azután meglágyította a szigorú előítéleteket fenntartó argentin rétegek szívét is és hazájában is mindinkább nemzeti értékként kezdték tisztelni az argentin tangót. Mára már a világörökség része, mely magában hordozta Buenos Aires kultúrájának sajátos szokásait, jellegzetes filozófiáját, egyszóval a város savát-borsát. Mindig az átlagemberről és az ő problémáiról, a városról és az emlékekről szólnak a dalok, és a nyelvezet is a helyiek sajátos nyelve.

Szokták is mondani: a tangó több mint egy tánc- „maga az élet”.

Meglehet, hogy kicsit túlzó, de van benne valami. Szerelem, szenvedély, gyűlölet, féltékenység, vágy, választás….a boldogság keresése. Megérezni, megérteni, részesévé válni a másik világának Hallgatni, figyelni, vigyázni rá. Azért mozogni, mert a másik mozog, azért várni, mert ő vár. Együtt lüktetni, lélegezni a másikkal. Egyszerűen, természetesen kell mozdulni, úgy, hogy mindenki mindenkivel tudjon táncolni. Nem az a fontos, hogy mi a lépésed, hanem az, hogyan éri el a férfi, hogy a lány oda lépjen, ahova ő javasolja, és azt csinálja, amit ő ajánl a zene inspirációjára. A tánc a test kommunikációja az érintésen keresztül. Folytonosan alakul, fejlődik, megújul, de nem valamely szabály szerint, hanem a pillanat szülte valóság burkában. Ám amint megszületett, már el is illan, s áramlik tovább. Ez nem túl könnyű, de nagyon izgalmas játék!

Gyere légy részese TE is!